Rendezvényünk az európai kiberbiztonsági hónap konferenciája.
Időpont: 2021. november 11. 09:00 - 15:30
Helyszín: Zoom platform
Szervező: ISZT, SZTAKI/HunCERT, INTEGRITY Kft.
Rendezvényünk az ISACA Hungary Chapter által támogatott CPE pontszerző esemény. A pontszerzéshez szükséges linket a rendezvény közben a chat felületen fogjuk megküldeni mindenkinek
Regisztráció A linknovember 2-án 10:00 órától a rendezvény napján reggel 08:00-ig él. Esetlegesen utána a cert@cert.hu email címen lehet regisztrálni
Végleges program
09:00 - 09:05
Köszöntő
Ormos Pál, SZTAKI/HunCERT
09:10 - 09:20
Bemutatkozik a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB)
Érdi-Krausz Gábor, SZTAKI
09:20 -09:40
MILAB Biztonság és Személyes adatok védelme alprojekt
Ferenc Rudolf, Szegedi Tudományegyetem
09:45 - 10:05
A Mesterséges Intelligencia adatvédelmi vonatkozása
Az előadás célja a mesterséges intelligencia adatvédelmi aspektusainak vizsgálata. Ennek keretében kitérünk a mesterséges intelligencia fogalmára. E tekintetben megjegyzendő az Európai Adatvédelmi Testület és az európai adatvédelmi biztos 5/2021. számú közös véleménye, amelyben kiemelik, hogy a 2021 áprilisában kiadott, A mesterséges intelligenciáról szóló jogszabályra irányuló javaslatnak fontos adatvédelmi vonatkozásai vannak, ugyanakkor aggályosnak tartják a technológia biometrikus azonosítás céljára történő felhasználását. Ezzel szoros összefüggésben kívánjuk bemutatni az MI alkalmazások kockázat alapú kategorizálását a javaslat alapján. Ezen túlmenően kitérünk a technológia, személyes adatok kezelésére vonatkozó elvekre (közelebbről a célhoz kötöttség, az adattakarékosság és a korlátozott tárolhatóság elve), valamint az érintetti jogokra gyakorolt hatására az általános adatvédelmi rendelet tükrében. Végezetül pedig a feltárt adatvédelmi aggályok megoldására fókuszálunk.
dr. Stefán Ibolya, Miskolci Egyetem
10:10 - 10:30
Az online platformok által alkalmazott mesterségesintelligencia-alapú tartalomszűrés szabályozási kérdései?
Az online kommunikáció jelentőségének exponenciális növekedésével az online tartalommoderálás hatása a demokratikus diskurzusokra nem elhanyagolható. A jelenlegi technológiai fejlettségi szinten a moderálásra használt algoritmusok sok fals negatív (alulmoderálás) és sok fals pozitív (túlmoderálás) eredményt generálnak, amelyek közül egyik sem szerencsés, így meg kell találni azt az egyensúlyi állapotot, amely a kettő között helyezkedik el. A túlmoderálás végső soron a közéleti eseményekkel kapcsolatos magáncenzúrává alakulhat, amelyben a közbeszéd szempontjából értékes tartalmak kihullanak a rostán. Az előadás a kapcsolódó nemzetközi és hazai szakirodalmat elemezve mutatja be, hogy milyen hatással lehet a mesterséges intelligencián alapuló tartalomszűrés alkalmazása a demokratikus diskurzusok minőségére, illetve milyen kockázatokkal jár a szólásszabadság szempontjából, ha ezek az eszközök nem megfelelően vannak konfigurálva. Az állami szerepvállalás oldaláról azt szükséges vizsgálni, hogy hol van lehetőség a jogalkotó részéről olyan szabályozói beavatkozásra, amely védi a demokratikus diskurzusokat, viszont nem korlátozza szükségtelenül a technológiai fejlődést, míg a platformok esetében a harmadik személyek által elhelyezett tartalomért, valamint a túlmoderálásért viselt felelősség kölcsönhatásairól érdemes szót ejteni.
dr. Sorbán Kinga, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
10:30 - 10:45
Szünet
10:45 - 11:05
HW agy, FPGA alapú mesterséges intelligencia
Mesterséges intelligencia egy olyan feladat, ami különlegesen illik az FPGA hardverre, mivel a MI masszív párhuzamosságra épít. Az elmúlt 10 évben ezt a feladatot elsősorban a GPU-k látták el, viszont a harmadik generációs mesterséges neurális hálózatok előretörésével újra reflektor fénybe kerültek az FPGA-k. Ebben az előadásban bemutatom a FPGA-k egyedi architektúráját és azt, hogy ez az architektúra milyen lehetőségeket ad a mesterséges intelligencia effektív implementációjára.
11:10 - 11:30
Poszt-kvantum kriptográfiai algoritmusok elemzése
A nagy teljesítményű kvantumszámítógépek megjelenése - bármennyire aktívan kutatott területről is legyen szó - még várat magára. Azonban a kriptográfiai szakértőknek és általában az informatikai biztonsággal foglalkozó szakembereknek érdemes felkészülni ezek megjelenésére. Az előadás során áttekintjük, hogy a nagy teljesítényű kvantumszámítógépek megjelenése milyen hatással lenne a jelenleg használt kriptográfiai eljárásokra, mi az, ami biztonságos marad, és ami nem, azt milyen alternatív megoldásokkal helyettesíthetjük a jövőben.
Zentai Dániel, Nemzeti Kibervédelmi Intézet
11:35 - 11:55
A mesterséges intelligencia szerepe az egészségügyben
A mesterséges intelligencia szerepe és fontossága az egészségügyben egyre inkább vitathatatlan. Az egészségügyi adatok elemzésével számos egészségügyi kockázat szűrhető ki, és élet menthető meg, az egészségügyi szolgáltatások minősége pedig drasztikusan javítható. Emellett jelentősen javítják a betegellátását a különböző távdiagnosztikai megoldások, amelyeket a mesterséges intelligencia szintén hatékonyan képes támogatni. Mindezen túl egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a betegek ápolása, felügyelete, valamint a szociális gondozás területén a különböző ápoló, és szociális robotok, amelyek fejlett érzékelőkkel ellátva képesek a betegek állapotát felmérni, a szükséges segítséget nyújtani, valamint az illetékes egészségügyi és szociális szakembereket értesíteni, velük együttműködni.
A mesterséges intelligencia egészségügyi alkalmazásával kapcsolatban azonban számos jogi és etikai kérdés is felmerül, ideértve többek között az MI adatéhségét, az ezen megoldások alkalmazásával járó adatkezelések átláthatóságát. Ugyancsak jelentős kérdéseket vet fel az algoritmusok által hozott döntésekkel kapcsolatos felelősség, azok lehetséges körű felülvizsgálata, ellenőrzése, valamint a betegek jogainak gyakorlása. Így például kérdésként merül fel, hogy a beteg adhat-e hozzájárulást a robot általi vizsgálathoz vagy elemzéshez a robot karjának megszorításával? Elemezhető-e a betegek hangulatingadozása a kezelés során, és ha igen, erről milyen körben szükséges a betegeket tájékoztatni? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket járunk körül az előadás során, amelyben a jogi és etikai kérdések mellett a különböző megoldások sokszínűsége, társadalmi és egészségügyi hatásai is jelentős szerepet kapnak.
dr. Necz Dániel ügyvéd, SimpLEGAL Necz Dániel Ügyvédi Iroda
11:55 - 13:00
Ebédidő
13:00 - 13:20
Néhány kibertámadási lehetőség a mesterséges intelligencia használatával
A mesterséges intelligencia technológia számos katonai felhasználási lehetősége közül a kibertámadások területét igyekszem közérthető formában áttekinteni.
Az előadás első részében felvázolom, hogy milyen újdonságokkal rendelkezik ez a módszer a hagyományos kiber-támadásokkal szemben, tehát, hogy milyen távlatokat nyit a mesterséges intelligencia kiber-fegyverként történő bevetése.
Az előadás központi részét három konkrét példa működésének bemutatása képezi:
- Az IBM laborja által bemutatott DeepLocker;
- egy cseh egyetemi fejlesztésű raj-vírus;
- valamint egy működő Captcha-feltörési szisztéma.
Zárásként némi reményt is szeretnék felvillantani kimondva, hogy igenis lehetséges hatékony védelem az ilyen újszerű támadások ellen – ám csakis a mesterséges intelligencia kibervédelmi alkalmazásával.
Fehér András Tibor őrnagy, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
13:25 - 13:45
Mesterséges intelligencia és kulturális örökség
Palkó Gábor, Indig Balázs, ELTE BTK
13:50 - 14:10
Hogyan segít a gépi tanulás a malware kommunikáció felismerésében?
Ma már az internetes kommunikáció nagy része titkosított. A kapcsolatok visszafejtése számos biztonsági és egyéb kérdést és problémát vet fel.
Bizonyos TLS forgalmat nem is lehet visszafejteni. A védelmi oldalon mégis jó lenne "felfedezni", ha malware szeretne "haza szólni", anélkül, hogy az adott üzenetváltást teljes egészében visszafejtenénk.
Az előadás azt mutatja be, hogyan fog tudni ebben és a TLS ujjlenyomatok detektálásában a gépi tanulás segíteni.
14:15 - 14:35
Szünet
14:35 - 14:55
Kézírás és hangzó szöveg digitalizálása mesterséges intelligenciával
Napjainkban a mesterséges intelligencia eszközeivel egyre több módunk van arra, hogy feldolgozzunk és digitálisan kereshetővé tegyünk adatokat. A Digitális Örökség Nemzeti Laboratóriumban egyik célunk, hogy az utókor számára is felhasználhatóvá tegyük nyelvi emlékeinket. Ezzel kapcsolatban több irányban is végzünk kutatásokat. Előadásunkban a két főbb irányunkról fogunk beszélni: milyen kihívásokat rejtenek a feladatok, milyen eszközök vannak rá, és milyen kimenetek reálisak.
Dömötör Andrea, Lévai Dániel , ELTE BTK
15:00- 15:30
Kvízjáték
Levezeti: Bencze Zoltán, INTEGRITY Kft.
