|
A Windows 2000 (Win2k) biztonsági beállításait sokszáz
oldalas könyvek ismertetik. Ezen az oldalon olyan gyorsan és bárki által elvégezhető
beállítások és tanácsok szerepelnek, melyekkel a biztonság növelhető, és így
a hálózatot pásztázó alkalmai betolakodók ellen jó védelmet nyújtanak. A sorszámok
nem jelentenek rangsorolást, csak könnyítik az eligazodást, amint a felhasználó
halad az egyes pontok végrehajtásában.
Alapelveket sorolunk fel, melyekre építhető minden későbbi konkrét
beállítás, al-al-al menükben és registry-ben történő finomhangolás, és sok alapelv
verziófüggetlenül alkalmazható később is akár más rendszerben is.
-
Lehetőség szerint formázott üres merevlemezre jogtiszta
szoftverekkel dolgozzunk, amikor a rendszert telepítjük, és az egyes
beállítások a telepítés közben is elvégezhetők. Ezért is ajánlatos a biztonságra
igényes felhasználók számára a 'Custom setup' választása, ahol a biztonsággal
kapcsolatos paramétereket maguk állíthatják be. Bárhogy történjen is a telepítés,
a következő beállítások elvégezhetők később is, ezért most ezt az utat járjuk
be, így a régi és új telepítéseken is elvégezhetők a következő beállítások.
Formázáskor az NTFS módot ajánlatos beállítani, mert ez jobban támogatja
az egyes biztonsági beállításokat.
-
Nevezzük át, tiltsuk le vagy szüntessük meg a Vendég
(Guest) azonosítót: ha mindenképpen szükségünk van ilyen jellegű azonosítóra,
akkor az átnevezés ajánlott. Időszakos nem használat esetén jobb letiltani
az azonosítót, míg ha nincs rá szükségünk, akkor egyszerűen válasszuk a
törlést: 'Remove' gombot a Start/ Beállítások/ Vezérlőpult/ Felhasználók
és Jelszavak alatt (Start/ Settings/ Control Panel/ Users and Passwords).
-
Nevezzük át a „Rendszergazda” (“Administrator”)
azonosítót, és általában ne használjunk olyan azonosítót, ami könnyen kikövetkeztethető
(pl. vezetéknév.keresztnév, root stb.). Az átnevezést az előző pontban említett
úton tehetjük meg, de csak rendszergazdai jogosultságú azonosítóval. Minden
rendszerfrissítést és programtelepítést a rendszergazda azonosító alól végezzünk
el, és ha egyedül használjuk otthon a gépünket, akkor is hozzunk létre egy
új felhasználót ('Add' vagy 'Hozzáadás' gomb) és ez alatt dolgozzunk. A
létrehozott felhasználó legyen „Korlátozott jogú felhasználó”
(“Restricted”). A rendszergazda jelszavát válasszuk jó bonyolultra,
írjuk fel egy lezárt borítékba, és tegyük el jó helyre, amit már ne írjunk
fel...
-
Állítsunk le minden olyan szolgáltatást, amire nincs
szükségünk: csak az fusson és csak úgy, amit és ahogyan rendeltetésszerűen
használunk. Mindezt kézzel is beállíthatjuk a Vezérlőpult/ Felügyeleti
eszközök/ Szolgáltatások (Control Panel/ Administrative Tools/
Services) ikonra kattintva. A kényelem és a biztonság sokszor egymással
szemben állnak rövid távon, de hosszú távon megfizetődik, ha a biztonságra
szavazunk. Erre kell emlékezni, amikor a két út közül választunk:
- minél több szolgáltatás és program fusson a gépen, így biztos nem lesz
gond, ha valamit akarunk
- minél kevesebb szolgáltatás és program fusson, így biztos nem okoz gondot
olyasmi, amire nincs is szükségünk, és ha valamire szükség lenne, a rendszer
úgyis szól.
A biztonságra szavazók a második utat választják, és hosszú távon nem fogják
megbánni. A szakemberek már a telepítéskor megválogatják, hogy mire van szükségük
és mire nem, mert tudják, hogy ha szükség van valamire, akkor azt lehet utólag
is telepíteni. A feleslegesen feltelepített elemek csak zavarhatnak, de legrosszabb
esetben is foglalják a helyet, és leszedéskor véletlenül olyasmit is törölhetünk,
amire fennmaradó alkalmazásnak még szüksége lehet.
-
Amennyiben mégis biztonsági esemény történne a rendszerben,
legalább biztosítsuk magunk vagy más szakember számára azt, hogy a rendszert
felügyelje és rátekinthessen időnként az eseményekre. Ehhez be kell kapcsolni
az események naplózását (logging). A naplófájlok, azaz a logok alapján lehet
vizsgálni (auditálni) a rendszert ért biztonsági eseményeket, azok hatását,
a megvalósítandó védekezést. Az auditálás bekapcsolása szintén a már említett
Felügyeleti eszközök (Administrative tools) alatt érhető
el. Az Eseménynapló (Event viewer) a naplózásra került
eseményeket mutatja.

Első körben a pirossal jelzett 'Error' események érdemelnek nagyobb figyelmet.
A részletek megtekintéséhez a kiválasztott eseményen állva egy jobb klikkre
megjelenik a Beállítások (Properties) menüpont, és ezt
kiválasztva olvashatjuk az esemény okát. A naplófájlokat védeni kell az
illetéktelen hozzáférésektől, így még olvasási jogot se adjunk minden felhasználónak
(a mappán jobb klikk, Tulajdonságok, azaz Properties alatt
a Biztonság/Security rész).
-
Legyen biztonsági mentésünk a legfontosabb adatainkról.
Sokszor egy kis floppy lemez is sokat jelenthet, ha kimentjük rá adatainkat,
vagy egyre olcsóbban hozzáférhetők USB eszközök is, melyek több pénzért
ugyan, de több adatot tudnak tárolni nagyobb fizikai biztonsággal, mint
egy hajlékony lemez. Manapság már nem nagy kiadás egy úgyn. 'rack' beépítése
sem a számítógépbe, és egy tartalék merevlemez beszerzése is sokkal olcsóbb
(átlagban tízes szorzó), mint egy sérült lemezről az adatmentés ára. A házi
mentéshez elérhetők az operációs rendszerbe épített lehetőségek éppúgy,
mint a szoftveres alkalmazások A CD-íróval felszerelt számítógépek esetében
a fontos adatok időszakos CD-re írása is sok bosszúságtól kíméli meg az
embert adatvesztés esetén. A CD-k archiválás esetére is hasznosak
lehetnek, hiszen egy adott időpontban fennállt állapotot rögzítenek. A mentés
vagy archiválás sikerét egy-egy visszatöltéssel ellenőrizni kell,
nehogy akkor derüljön ki, hogy nem ért semmit a mentés és archiválás, amikor
éppen a legnagyobb szükségünk lenne rá.
-
Rendszeresen futtassunk biztonsági eseményeket megelőző
(PREventive), észlelő (DEtective) és javító (COrrective)
alkalmazásokat. A megelőzés jobb az észlelésnél, az észlelés a javításnál,
a javítás a semminél. Egyes esetekben több feladatot is elláthat egy módszer
(pl. víruskereső lehet megelőző az ismert vírusra, észlelheti a fertőzöttséget
a rendszerben, és irtással javító intézkedést tud végezni) vagy egy-egy
alkalmazásban több szolgáltatás is egybe lett gyúrva. A főbb PREDECO alkalmazás-csoportok
a következők:
- víruskereső: több is kipróbálható-tesztelhető, mint 'shareware',
és csak később kell érte fizetni, ha a felhasználó meg akarja vásárolni
(sok hazai képviselet közül lehet választani, így magyar nyelvű segítség
is kérhető), hogy naprakészen tartsa a védelmét; a víruskereső lehetőleg
legyen memóriarezidens internetes kapcsolat idején és más külső kapcsolat
és adatáramlás idején (pl. lemezről beolvasott fájl). A CERT.HU technikai
oldalain is található rövid útmutató néhány
vírusölőről.
- személyes tűzfal: ezekről külön
részletesebb leírás is található a CERT.HU lapjain.
- kiegészítő eszközök vagy alkalmazások: arra az esetre, ha az
otthoni felhasználó a profik felé mozdul el a védekezésben alkalmazhatók
még fizikai eszközök (pl. intelligens kártya, USB token, szünetmentes tápegység,
feszültségingadozás-kiegyenlítő) és szoftver segédprogramok (elemző alkalmazások,
nyomkövető programok stb.), de szoftverek esetén sokszor könnyű átlépni
azt a határt, ami a védelmi és a támadó alkalmazások között húzódik, ezért
a jogszabályi helyzet miatt tanácsos szakember véleményét kérni, hogy az
adott alkalmazás mennyire tekinthető védelmi eszköznek és mennyire lehet
avatatlan kézben akár nem szándékosan másoknak kárt okozni, és így törvénybe
ütközni.
-
Alkalmazzunk megfelelő jelszó-politikát akkor
is, ha egyedül használjuk a rendszerünket. A megfelelő jelszavakról is találhatunk
részletes leírást a CERT.HU lapjain. A
jelszavakat megfelelően kell kezelni is, így az időszakos változtatást
akár automatikusan is ki lehet kényszeríteni. A Vezérlőpult/ Felügyeleti
eszközök/ Helyi biztonsági házirend/ Fiókházirend/ Jelszóházirend (Control
Panel/ Administrative Tools/ Local Security Policy/ Account Policies/ Password
Policy) ablakban lehet az egyes beállításokat elvégezni:

-
Fontossági sorrendben előbbrevaló, de a védelmi szinteken
haladva itt van helye a frissítésekről beszélni. Ez érinti a operációs
rendszer, a rajta futó alkalmazások és a védelmi alkalmazások mindegyikét.
A példák és örök igazságok résznél is említettük,
hogy a ritkán frissített víruskereső alig ér többet a nem is létező víruskeresőnél.
Hasonlóan ritkán ér többet a megerősített régi rendszer az időnként frissített
újabb rendszernél. Nem frissítek, mert a régi rendszer hibáit legalább ismerem,
az újban ismeretlen hibák vannak - mondja a pesszimista felhasználó, de
az esetek többségében a hiba súlyától függően kell megfelelő időben frissíteni
a rendszert. A Start menüpontba lépve látjuk is a “Windows
Update” sort, amit kiválasztva a frissítés folyamata elindul.
Lépésről lépésre haladva elérjük a frissítések listáját, és kiválaszthatjuk,
hogy szükségünk van-e az adott frissítésre vagy sem. Ha nem futtatunk IIS
szervert a gépen (miért is lennénk ilyen felelőtlen otthoni felhasználók,
ha már olvastuk a 4. pontot?), akkor nem fogjuk frissíteni sem. A kiválasztottak
alapján a frissítés végbemegy.
-
A frissítésekhez tartozik, de ki kell emelnünk azokat
az eseteket, amikor egy nagyobb csomag érhető el, mely mindent tartalmaz,
amire szükség lehet a biztonsági problémák javításához. Ez a “Service
Pack” (SP) néven ismert csomag, ami már elég nagy ahhoz, hogy
a modemes felhasználóknak szinte elérhetetlen legyen. Ezt érdemes gyors
elérésű helyeken letölteni vagy a termék hazai képviseletétől is igényelhető
CD a 100 MB-nál is nagyobb csomaggal. Ez egy exe fájl, amit lefuttatva a
rendszeren ellenőrizhetjük, hogy rendszerünk milyen SP verziójú. Az információ
a Start/ Beállítások/ Vezérlőpult/ Rendszer (Start/ Settings/
Control Panel/ System) alatt az Általános (General)
fülecskén olvasható. A frissítések menetéről elérhető magyar
nyelvű leírás is a cég honlapján, amit sajnos csak a saját böngészőjükkel
(Internet Explorer) engednek megtekinteni...
-
A toplista végén hivatkozunk arra az elvre, amely az informatikai
rendszer egészét egy körfolyamatra fekteti. E szerint a tervezés-bevezetés-fenntartás-felügyelet
részek alapján a felügyelet foglalja magába az ellenőrzés (audit) elemet
is, és az audit során megszerzett tapasztalatokat a tervezés fázisába kell
visszagörgetni. Ennek alapján a saját gépünkkel is úgy kell bánni, hogy
bármilyen biztonsági folyamatot is végeztünk el, nem szabad hátradőlni,
hanem újabb és újabb köröket kell nyitni. Ez a szemlélet biztosítja a felbukkanó
biztonsági hiányosságok mielőbbi észlelését és a potenciális hiányosságok
felfedezésének lehetőségét még azelőtt, hogy azt kihasználó alkalmazás jelenne
meg a színen. Sok ilyen öntesztelő szolgáltatás található az Interneten,
de ezek megalapozottsága eléggé eltér egymástól. Széleskörű átvilágítást
a Microsoft
Baseline Security Analyzer biztosít.
Összefoglalva a lépéseket a következő listán kell végigmennünk,
ha a feltételeit meg akarjuk teremteni, hogy biztonságos rendszeren dolgozzunk:
- Formázott lemezre (NTFS) jogtiszta operációs rendszer és szoftver telepítése.
- Felesleges azonosítók megszüntetése, átnevezése, időszakos felfüggesztése.
- Rendszergazda azonosító és jogosultsági kör elkülönítése.
- Csak olyan szolgáltatás fusson, amire szükség van.
- Naplózás beállítása, naplófájlok védelme, elemzése, kezelése.
- Mentés, archiválás, visszatöltés. Megfelelő mód és időszakosság kiválasztása,
valamint ellenőrzés.
- Rendszeres és rezidens vírusellenőrzés, személyes tűzfal és egyéb kiegészítők
alkalmazása.
- Megfelelő jelszavak választása és kezelése; megfelelő beállításokkal.
- Frissíteni kell az egyes összetevőket a rendszerben, amikor elérhetővé válik
ilyesmi (update).
- Javítócsomag (Service Pack) felrakása (tartalmazhatja a 9. pontot is egy-egy
csomag).
- Biztonsági átvilágítás, tapasztalatok visszagörgetése.
A rendszer finomhangolását ajánljuk azoknak, akik az alapbeállítások
és általános teendők után sem érzik magukat eléggé biztonságban, vagy kedvük
támadt rendszerük biztonságának fokozására. Akik úgy érzik, hogy a kevesebb
is több, és eddig is eleget tettek a rendszer biztonságának növeléséért, azok
futtassák le az automatikus hibakeresőt. A használathoz nyújt egy kis segítséget
egy rövid ismertető leírás. |